A technológia, a kereskedelem és a gazdaság előrehaladt. A jelenlegi legális valutáktól eltérő kereskedelmi csereforrások megteremtése, egy globalizált, csaknem száz százalékig digitális világ megteremtésének alakítása.
Az olyan fizetési módok megjelenése, mint a „kriptovaluták”, kétségtelenül alapvető része ezeknek az előrelépéseknek. Általánosságban elmondható, hogy a kriptovaluták virtuális eszközökként definiálhatók, amelyek kriptográfiai titkosítást használnak a tulajdonjoguk és a tranzakciók integritásának biztosítására. Ezenkívül további egységek létrehozását is vezérli, azaz megakadályozza, hogy valaki másokat készítsen, például egy fotón keresztül. Ezek az érmék fizikai formában nem léteznek, mivel általában digitális pénztárcában tárolják őket. A Banco de México szerint egy virtuális eszköz a következőképpen határozható meg:
- Az információs egység nem jelenti a mögöttes eszköz névértéken való tartását. És ez egyértelműen azonosítható, akár töredékesen is, elektronikusan tárolva.
- A kibocsátás ellenőrzését előre meghatározott protokollok segítségével határozzák meg, amelyekre harmadik felek előfizethetnek.
- Olyan szabályokkal rendelkezik, amelyek megakadályozzák, hogy az információs egység vagy töredékeinek replikái egynél többször is elérhetők legyenek egyidejű átvitelre.
Mivel ez egy virtuális és nem egy fizikai eszköz, sok ország különféle intézkedéseket javasolt az elismerés elérése érdekében. És lehetővé tenni a tranzakciók ilyen technológiai eszközökkel történő végrehajtását. Néhány ilyen ország például fokozatosan engedélyezte a kriptovaluták vásárlását és eladását. Feltéve, hogy a brókercégek hivatalos engedéllyel rendelkeznek, és elismerik a virtuális eszközök és bitcoinok használatát kereskedelmi műveletek végrehajtására. Sok más ország azonban megvizsgálta saját kriptovaluta kibocsátásának szükségességét.
A közelmúltban megjelent mexikói publikációk szerint a felnőtt lakosság 12%-ja rendelkezik valamilyen kriptovalutával, így hazánk a kilencedik ország, ahol a legmagasabb az ilyen eszközök birtoklása világszerte. A mi szempontunkból ez az arány exponenciálisan nőtt, tekintve, hogy az országban továbbra is napi szintű a készpénzhasználat.
Mexikó azon 10 ország közé tartozik, ahol a legmagasabb a kriptovaluták elfogadási aránya. Csak Nigéria mögött, amelynek örökbefogadási aránya 24,21 TP3T, Malajzia (18%), Ausztrália (17,7), Indonézia (16,75), Hongkong (15,8%), Szingapúr (15,6%), India (15,4%) és a Fülöp-szigeteken (13.3%).
Ezért a mexikói pénzintézetek elkezdtek különféle tanulmányokat és véleményeket készíteni az iparágban a virtuális eszközök adófizetők általi használatának lehetséges adóügyi kezelésével kapcsolatban. Figyelembe véve a BEPS projekt néhány ajánlását a nemzeti adórendszerek közötti bizonyos eltérések és következetlenségek esetén alkalmazott adótervezési stratégiákra vonatkozóan.
A jelenlegi jogi keret a kriptovalutákkal kapcsolatban
A kriptovaluták világszerte különböző jogi helyzetekbe kerülnek attól függően, hogy melyik országra helyezik a hangsúlyt. A legtöbb ilyen régióban nem tiltják kifejezetten a tranzakciókhoz való felhasználásukat. Pontosan ez történik Spanyolországban, Mexikóban és az Egyesült Államokban.
Létezik egy másik jogi forgatókönyv is, amelyben mindaddig lehetséges kereskedelmi tranzakciókat lebonyolítani, amíg a bankok nem vesznek részt benne. Ez a helyzet olyan területeken, mint Kanada vagy Kolumbia. Eközben tilos kriptovalutákkal fizetni olyan régiókban, mint Szaúd-Arábia vagy Vietnam. Végül néhány országban, köztük Kínában és Marokkóban, formálisan illegálisak.
A kriptovaluták megadóztatása
Az adózás elkezdi fontolóra venni a kriptovalutákat, tekintettel arra, hogy milyen nyereséget és veszteséget generálhatnak a befektetők számára. Spanyolország esetében 2021-től kötelezővé vált a kriptovalutákba történő befektetések bevallása a jövedelemadó-bevallásban. Ebben az új modellben egy új doboz található a virtuális valuták számára. A nyereségeket az „Egyéb tőkeelemek átruházásából származó tőkenyereség és -veszteség” részben kell részletezni. A veszteségek is bejelenthetők levonás céljából, ami ebben az esetben nem kötelező.
Az európai keretek között Portugáliában, Németországban és Svájcban a legvonzóbb adózás a kriptovaluta befektetők számára, mivel ott nem kötelező bevallani a nyereséget. Más esetekben a digitális vállalkozások a virtuális pénznemekkel kapcsolatos egyértelmű vonalak nélkül kezdenek megjelenni. Ez történik Bermudával és a 2018-ban elfogadott „Digitális Eszközök Üzleti Törvényével”, amely kizárja a kriptovaluták adófizetését.
Megerősíthetjük, hogy a táj világszerte változik ezen új eszközök felborulásával. Eleinte új trendnek tűntek, de végül újabb befektetési termékként kerültek telepítésre. Manapság a legjobb módja annak, hogy naprakészen szerezzen befektetéseket és megismerje a piac valóságát, ha egy pénzügyi mesterképzésben részesül. Ez jobban eligazíthatja a 21. század pénzügyeit és annak különböző trendjeit. A tanított elsődleges ismeretek között szerepel a kriptovaluták és az új befektetési koncepciók.
