A blokklánc az egyik legújabb technológia, amely forradalmasította a világot, különösen a pénzügyi tranzakciók terén. Valójában ez a technológia az első kriptovaluta eredete. Ennek a technológiának azonban a decentralizált finanszírozásban betöltött szerepén túl számos más területen is vannak előnyei. Ilyen például a szavazás területe. De hogyan működik a blokklánc? Mik az előnyei? Milyen különböző alkalmazásai vannak a blokkláncnak? Ennek a cikknek az a célja, hogy a fent felsorolt pontokkal foglalkozzon, hogy jobban érthető legyen.
A blokklánc fogalmának tisztázása
A blokklánc koncepciója 2008 vége felé született meg az első kriptovaluta megalkotásával. Ebben az összefüggésben a blokkláncot elektronikus főkönyvként mutatják be, amely nyomon követi az elektronikus valuták birtokosai által végrehajtott összes elektronikus tranzakciót. A hagyományos főkönyvekkel ellentétben nagyon biztonságos és biztonságos. Ezenkívül minden felhasználó számára garantálja a biztonságot. Hasonlóképpen, a blokklánc információátviteli csatornaként szolgál különféle tranzakciók és cserék számára világszerte.
Más szóval a blokkláncot egy kiterjedt adatbázisnak tekinthetjük, amely a létrejöttétől kezdve nyomon követi a különböző virtuális pénzügyletek történetét. Biztonsága érdekében magas szintű, folyamatosan fejlődő kódolást alkalmaz. Minden felhasználó bármikor hozzáférhet a platformhoz. Különféle műveleteket hajthatnak végre, kivéve a rendszerleíró adatbázis módosítását. Így minden felhasználó könnyen csatlakozhat a platformhoz, hogy ellenőrizze a lánc lehetséges információit és érvényességét.
Ezenkívül fontos megjegyezni, hogy vannak nyilvános blokkláncok. Ezekben a blokkláncokban minden felhasználó hozzáférhet a bennük található összes információhoz. Másrészt a privát blokkláncokban a felhasználó csak a platform korlátozott részéhez férhet hozzá.
Hogyan működik a blokklánc?
Az elv meglehetősen egyszerű. A blokklánc különböző tranzakciókon vagy műveleteken működik, és néha pénznemeken is. Valójában minden, amit a felhasználók a blokkláncon tesznek, információként fejeződik ki. Ezért a tranzakcióval kapcsolatos összes információ egy blokkot képez. Így több blokk jön létre a hálózaton.
A program ezután elosztja az egyes blokkok adatait vagy információit a csomópontokhoz. Ezután a bányászok minden alkalommal érvényesítik a blokkokat és ennek következtében a csomópontokat, amikor a felhasználók konszenzust találnak közöttük. És minden csomópont rendelkezik a hálózaton végrehajtott különböző tranzakciók másolatával; a cél az átláthatóság garantálása a tőzsdékben.
Az egyes blokkok érvényesítése meghatározott csomópontokon megy keresztül, amelyeket a szakzsargonban „aknáknak” neveznek. Az alkalmazott érvényesítési rendszer a blokklánc típusától függ. Valójában minden blokkláncnak van egy sajátos rendszere a blokkjainak érvényesítésére. Például a Bitcoin blokkláncot „Munkabizonyítás” technikának nevezik.
A blokk érvényesítésekor a programozási idővel dátumozzák és hozzáadják a blokkok láncához. Így az a személy, akinek meg kell kapnia a tranzakciót, először látja azt a számláján. Minden felhasználót egy titkosított számítógépes program is azonosít, hogy megvédje adatait.
Végül fontos megjegyezni, hogy a decentralizációhoz hozzáadott állami vagy kormányzati irányítás teljes hiánya segíti a rendszert. Ez a szervezet valóban lehetővé teszi a különböző információk kronologikus integrálását. Ugyanez igaz az adatok sérthetetlenségére is.
Milyen kapcsolatok vannak a bitcoin és a blokklánc között?
Nem ritka az olyan emberek, akik következetesen összekapcsolják a „bitcoin” és a „blokklánc” szavakat. Bár az egyik a másikat hívja, a kettő nem ugyanazt jelenti, és fontos hangsúlyozni a különbségüket. A Bitcoin egy elektronikus valuta, mint bármely más. Fizetőeszközként használható. Pénzpiaci (tőzsdék és sok más) befektetésre is használható. Az egyetlen különbség a hagyományos valutával szemben, hogy nem létezik fizikai formában.
Nem nyomtatható úgy, mint a hagyományos bankjegyekre vagy érmékre, például dollárra, frankra, euróra és sok másra. A bitcoin azonban beváltható ezekre a pénznemekre. Ugyanez igaz más típusú kriptovalutákra is. Ha megnézzük a létrehozását, észrevesszük, hogy a Bitcoint a „bitcoin bányászatként” ismert számítógépes kriptográfiai folyamat állítja elő.
Röviden, a Bitcoin bányászata vagy generálása olyan fejlett algoritmusok megoldását jelenti, amelyek az adott feladatra tervezett számítógépek számítási teljesítményén alapulnak. A teljes előny kihasználásához meghatározott hálózatokhoz kell csatlakoznia a megfelelő szoftverrel. Minden szakaszban csomópontokat kell létrehoznia a bitcoint generáló matematikai algoritmusok megoldásához. A kódolási szinttől függően a különböző csomópontok blokkonként vannak csoportosítva. A különböző blokkokat ezután csoportosítják, így láncot alkotnak.
Így jön létre a blokklánc. A blokklánc szükséges az algoritmus feloldásához. Valójában a blokklánc tartja a kulcsot a Bitcoinok generálására szolgáló algoritmus különböző szintjeihez. A Bitcoin csak az első modell volt, amelyen a blokkláncot ki lehetett fejleszteni. Ma ez a technológia fejlett és más területeken is használatos.
Mik a blokklánc előnyei?
Az emberiség fejlődésének minden lépése arra irányul, hogy jobb választ adjon a már elvégzett dolgokra, vagy a dolgok új módjaira, miközben a hatékonyságot növeli. A blokklánc sem kivétel e szabály alól. Valójában megalkotása óta számos előnnyel jár. Ezen előnyök közé tartoznak a következők:
- Sebesség: ez a blokklánc fő előnye. Valójában a tranzakciók nagyon felgyorsultak a blokklánc technológiának köszönhetően. A blokk érvényesítése a blokkláncon keresztül néhány másodperc vagy a legrosszabb esetben akár percek alatt megtörténik. Ennek során ez a technológia megkönnyíti a tranzakciókat.
- Biztonság: A blokklánc másik előnye a biztonság. Ez azért lehetséges, mert az egyes tranzakciók érvényesítése előtt több csatlakoztatott felhasználóra lesz szükség. Ezenkívül ezek a különböző felhasználók nem ismerik egymást, és több ezer mérföldre lehetnek egymástól. Ezért lehetetlen feltörni a rendszert, vagy a csomópontokon keresztül pénzeszközöket elsikkítani.
- A termelékenységgel és hatékonysággal kapcsolatos előnyök: A blokklánc egy számítógépes programon keresztül irányítja a tőzsdét, amely csökkenti az alapok tranzakciójával kapcsolatos költségeket, ahogyan az a klasszikus rendszerben lett volna.
