Az elmúlt években az ETF-ek népszerűsége exponenciálisan nőtt. 2020-ban az ETF-ek átlépték az 1000 milliárd eurós vagyon jelképes határát európai kezelésben. Mielőtt azonban ETF-ekbe fektetne be, meg kell értenie, hogyan működnek. Útmutatónkban mindent megtalál, amit tudnia kell!
Mi az az ETF?
Az ETF a Exchange Traded Funds rövidítése. Ahogy a neve is sugallja, ezek tőzsdén forgalmazott indexalapok. Az ETF-ek nyomon követik a tőzsdeindexek teljesítményét, így több vállalat teljesítményét kombinálják – ellentétben az egyes részvényekkel, amelyek minden alkalommal egyetlen vállalat teljesítményét reprezentálják. Az ETF célja, hogy ugyanazt a hozamot érje el, mint az általa követett index.
A passzív befektetés tehát a piac általános növekedésére való fogadást jelent. Ahelyett, hogy manuálisan választana ki egyes részvényeket, bízik a gazdaság időbeli növekedésében. Például, ha a CAC 40 1%-vel emelkedik, akkor a CAC 40 ETF értéke is 1%-vel emelkedik. Ha csökken az értéke, akkor az ETF is. Azok, akik ETF-be fektetnek be, ezért inkább egy kialakult piacon fogadnak, nem pedig egyedi vállalati részvények vásárlására, ahogy azt egy aktív befektető teheti.
Bebizonyosodott, hogy a hosszú távú vagyon felépítése passzív stratégiával, például az ETF-ek vételi és megtartási stratégiájával hatékonyabb, mint az aktív megközelítések. Az ETF-ek is sokkal olcsóbbak, mint az aktívan kezelt alapok. Aktív alapok esetében a kezelők felelősek és manuálisan kezelik az alap összetételét (tőzsdei komissiózás); a kezelési díjak ezért magasabbak. Tehát hogyan működnek az ETF-ek, és hogyan választja ki őket? Ezt fogjuk látni ebben az útmutatóban.
Ki bocsát ki ETF-eket?
Az ETF-eket vagyonkezelő társaságok kínálják. Világviszonylatban több ezer különböző ETF létezik, amelyek közül több mint 750 van a párizsi tőzsdén jegyzett. Ezt a sokféleséget az ETF-eket kibocsátó alapkezelő társaságok nagy száma és a számtalan index magyarázza, amelyek részben konkrét stratégiákat tükröznek, vagy résszektorokat replikálnak. Először az alapkezelő társaság befektetői hozzájárulással vásárolja meg az indexben szereplő értékpapírokat. Ezután értékpapírt (ETF) bocsát ki, amely nyomon követi ezen értékpapírok teljesítményét.
Hogyan replikálja az ETF az indexét?
Használjuk a CAC 40-et egyszerű példaként az ETF-ek működésére. A CAC 40 index 40 francia részvényt tartalmaz a 100 legnagyobb kapitalizáció közül. A CAC 40 ETF ezt a 40 részvényt az indexben szereplő súlyukhoz hasonló súlyokkal reprodukálja. Ezért egy ETF-en keresztül fogadhat a CAC 40 fejlődésére anélkül, hogy közvetlenül megvenné mind a 40 részvényt, amely azt alkotja!
Ami még mindig lehetséges lenne a CAC40 esetében, az sokkal kevésbé lehetséges, ha egy több ezer különböző részvényből álló globális indexet veszünk. Az ETF ezért megvásárolja az összes benchmark indexét alkotó részvényt, ügyelve a súlyozásuk tiszteletben tartására. Így amikor új részvények kerülnek be az indexbe, az ETF megvásárolja azokat; amikor a részvények elhagyják az indexet, eladja őket. Az aktív alapoktól eltérően ez a folyamat teljesen automatizált, és nem igényel vezetői beavatkozást.
Az ETF egy befektetési alap; mint minden befektetési alapnál, a vagyon őrzése és kezelése elkülönül. Ha a kibocsátó alapkezelő társaság csődbe megy, az alapot alkotó vagyont egy letétkezelő elkülönítve tartja, és ez nem érinti. Így nem kell aggódnia a pénze miatt.
Különböző replikációs módszerek
Azt a módot, ahogyan egy ETF replikálja az egyes részvények halmazának teljesítményét, replikációs módszernek nevezzük. Ez közvetlenül befolyásolja az ETF költségeit, teljesítményét és kockázatát. Három különböző módszer létezik:
- Közvetlen vagy fizikai (teljes) replikáció (majdnem): az indexben szereplő összes részvényt egyenként vásárolják meg. Ezt tartják a legpontosabb módszernek. A fizikai replikáció azonban valamivel drágább lehet a több száz vagy több ezer részvényt tartalmazó ETF-ek esetében.
- Részleges fizikai replikáció vagy mintavétel (optimalizált): az ETF szolgáltató előszelekciót végez, és fizikailag csak azokat a likvid részvényeket vásárolja meg, amelyek az indexben kellően nagy súllyal bírnak. Ez a módszer különösen alkalmas széles körű ETF-ek számára, amelyek teljesítményét főként néhány nagy reprezentatív részvény vezérli.
- Közvetett vagy szintetikus replikáció (swap ETF): az ETF-szolgáltató lemásolja az indexet egy partnerrel, gyakran befektetési bankkal kötött csereügylet révén. Ez utóbbi garantálja az indexhozamot az ETF alapkezelő társaságnak egy referenciaportfólió tényleges hozamáért cserébe. Ez a replikáció különösen alkalmas rés- és árupiacokon.